A kép forrása: Formula
P1racenews AI automatikus összefoglalója:
Mi történne akkor, ha mondjuk Norrist kellene pótolnia a McLarennek? Visszaesne a csapat, egy polccal lejjebb kerülne?
A versenyzők hosszú távú szerződésének aláírása kérdéses lehet mind a versenyző, mind a csapat számára. A versenyző szemszögéből nézve kérdőjelezhető, hogy érdemes-e hosszú ideig elköteleződni egy csapathoz, egy olyan időszakra, amely egy új éra bevezetését jelenti. Ugyan a pilóták általában kilépési záradékokkal rendelkeznek, de az nem túl jó viselkedés, ha egy versenyző boldogan aláír hosszú távú szerződést, majd később rájön, hogy lenne jobb lehetősége, és „kibeszéli” magát a kontraktusból.
A csapatok szempontjából is kockázatos lehet a hosszú távú szerződések aláírása. Bár a Ferrari és a McLaren az adott pilóta mellett teszi le a garast, előfordulhat, hogy a kapcsolat nem működik, nem sikerül előrébb lépni, és a versenyző teljesítménye romlik. Ilyenkor egyetlen opció marad, mégpedig a kivásárlás, ami óriási pénzkidobás lehet.
Ezért fontos feltennünk a kérdést, hogy vajon megéri-e ragaszkodni egy versenyzőhöz annyira, hogy közel két évvel a szerződés lejárta előtt alá kell vele írni az újat és hosszú távra lekötni. Különösen akkor, ha a versenyző korábban kifejezte, hogy változásokra van szükség a csapatnál. Lehet, hogy a vezetőség túl nagy jelentőséget tulajdonít egy még ígéretes, de gyakorlatilag még nem bizonyított versenyzőnek.
Hogy ez mennyire racionális döntés, kérdéses. Vannak más tehetséges pilóták is, akik ugyanolyan szintet tudnak képviselni, mint Norris, például Leclerc, Sainz, Russell vagy akár Gasly. Bármelyikük ülhetne Norris helyére, és a McLaren sem lenne sokkal rosszabb helyzetben.
