Norris vállalja a felelősséget, Verstappen kritizálja a sprinteket: részletek az USA Nagydíjról

A Szingapúri Nagydíj sprintfutamán történt, Lando Norris és Oscar Piastri közötti incidens után a McLaren belső egyeztetéseket folytatott pilótáival, amelyek eredményeként a brit versenyző vállalta a hibáért a felelősséget. Eközben az amerikai nagydíj programjába MotoGP-bemutató is kerül, míg a junior szériákban Molnár Martin tesztelt, és a Haas bejelentette Rafael Camara 2027-es rajtszámát.

Norris vállalja a felelősséget a wokingi incidensért

A McLaren csapata komolyan vette a Szingapúri Nagydíj utolsó körében történt, Piastri kiesésével végződő előzést Norris ellen, különösen annak fényében, hogy az elvesztett pontok révén a Red Bull közel került a konstruktőri harmadik helyhez. A csapatvezető, Andrea Stella jelezte, hogy az eldobott pontok miatt fontos a belső egyeztetés a csapaton belüli versenyzés elveiről.

A másfél hét alatt lezajlott megbeszélések után a McLaren lezártnak tekinti az ügyet. Lando Norris az USA Nagydíj előtti sajtótájékoztatón így foglalt állást: "Vállalom a felelősséget a hibáimért, és tanulok belőlük. A csapat jelenti a motivációmat minden hétvégén, és a célom, hogy megháláljam a kemény munkájukat azzal, hogy fejlődök, jobb döntéseket hozok és a lehető legjobban képviselem a csapatot."

Verstappen kritizálja a városi sprinteket

Bár Max Verstappen a pole-ból rajtolva nyerte a szingapúri sprintet George Russell hibáját követően, a négyszeres világbajnok szerint nem érdemes olyan pályákon rendezni sprintfutamot, ahol alapvetően nem lehet előzni. A 2027-es monacói hétvégére is utalva megjegyezte, hogy a falak közötti, szűk városi pályákon a jelenlegi szabályokkal és az akkumulátorkezeléssel alig lehet előnyt kihasználni.

"Nem kellene sprintet rendeznünk ott, ahol nem lehet előzni. Vannak pályák, ahol lehet versenyezni és előzni, de nyilván néhány helyen nem lehet, és ilyen helyszíneken is lesz sprintünk jövőre. Mármint nekem nincs bajom, csak a saját dolgomra figyelek, de ezt nem szeretem" – nyilatkozta Verstappen, hozzátéve, hogy hosszabb egyenesre vagy normálisabb hajtűre lenne szükség a nagyobb tempókülönbségekhez.

MotoGP-bemutató és tesztvezetők az USA Nagydíjon

A hétvégi Formula–1-es USA Nagydíj programjai közé bekerül egy MotoGP-bemutató is, amely először hozza közös eseménybe a két sorozatot Amerikában. Bár az aktív mezőny Ausztráliában versenyez, a MotoGP szervezői Dani Pedrosát, Andrea Doviziosót, Lorenzo Sarvadorit és a friss Superbike-világbajnok Nicolo Bulegát küldték a pályára a harmadik szabadedzés előtt a közönség szórakoztatására.

A szabadedzéseken vendégpilóták is szerepelnek. Colton Herta, aki az IndyCarból az F2-be került, a Cadillactől vezethet Sergio Perez autóját a pénteki FP1-en, ezzel teljesítve az újonc istálló kötelező négy tesztjét. A McLaren pedig Leonardo Fornarolival pörgeti le a következő két helyszínen, az olasz pilóta pedig a WEC-ben is versenyezni fog jövőre a Hypercar kategóriában.

Molnár Martin tesztje és Camara rajtszáma

A junior szériákban Molnár Martin a 29. helyen zárta az első FIA F3-as tesztnapot Jerezben. A magyar pilóta a délelőtti szegmens után a 30. helyen állt, végül a nap végén a 29. pozícióban végzett, 1,448 másodperccel elmaradva a nap legjobb idejét produkáló brit Kean Nakamura-Bertától. A köridők nagyon szorosan alakultak, az első négy helyezett fél tizedmásodpercen belül zárt egymáshoz képest.

A Haas F1-es csapat bejelentette, hogy Rafael Camara 2027-től az 50-es rajtszámot használja. A brazil pilóta Esteban Ocont váltja, és mivel az eredetileg kiválasztott 5-öst honfitársa, Gabriel Bortoleto lefoglalta, Camara a születési dátumával (2005. május 5.) összhangban lévő 50-es számot választotta. A szám már szerepelt a Haas autóin Oliver Bearman ideiglenes szereplésekor is.

Wolff: Alacsony fizetések veszélyeztetik a szakembereket

Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke szerint a Formula–1 költségplafonja hosszabb távon azzal fenyeget, hogy a sportág elveszíti a legtehetségesebb mérnököket és szakembereket. A Mercedesnek meglehetősen drasztikus átszervezést kellett végrehajtania a plafon bevezetésekor, miközben más csapatok a plafon alatt működtek.

"Mostanra a költségplafon nyereséges vállalkozásokká tette a csapatokat, ami tisztán gazdasági szempontból jó dolog. Ugyanakkor a fizetéseket is visszafogja" – magyarázta Wolff. Szerinte öt-hét év után a doktori fokozattal rendelkező szakemberek alacsonyabb fizetést kaphatnak, mint a technológiai vállalatoknál vagy befektetési bankoknál, ami már problémát jelent a toborzásban.