Horner: A csapatok akár 600 millió dollárt is költhetnek a költségplafon ellenére

Christian Horner, a Red Bull Racing volt csapatfőnöke szerint a Formula–1 jelenlegi költségplafonja nem tükrözi reálisan a csapatok tényleges kiadásait, amelyek elérhetik a 600 millió dollárt is. A brit szakember ezért a szabályrendszer újragondolását sürgeti, mivel a jelenlegi 215 millió dolláros limit csak a közvetlen versenyzési költségeket fedi le, míg a marketing, utazás és a versenyzői fizetések kívül esnek rajta.

A 600 millió dolláros reális költség a csapatoknál

Horner az Autosportnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a 2021-ben bevezetett költségplafon jelentősen javította a csapatok gazdálkodását, de a rendszernek számos kiskapuja van. Bár a korlát jelenleg 215 millió dollár, a Red Bull vezetője szerint a csapatok valójában 500-600 millió dollárt költenek egy idény alatt.

A plafon nem vonatkozik a versenyzők fizetésére, a három legjobban kereső nem versenyző alkalmazott bérére, az utazási költségekre és a marketingre. Emellett a motorfejlesztésre külön, 190 millió dolláros keret áll rendelkezésre, ami tovább növeli a tényleges kiadásokat.

Léggömb-hatás: a pénz áramlása a korlátok között

A szakember egy léggömb-példával illusztrálta, hogy a csapatok annyi pénzt költenek, amennyi rendelkezésükre áll. Ha a költségplafon egyik végén összenyomják a kiadásokat, a pénz a korlátlan területek, például a versenyzői fizetések felé áramlik. Ezért a rendszer nem feltétlenül csökkenti a teljes költést, hanem megváltoztatja annak elosztását.

"A Formula–1-es csapatok annyi pénzt fognak elkölteni, amennyi rendelkezésükre áll" – fogalmazott Horner, megjegyezve, hogy a versenyzői szerződések a költségplafon bevezetése óta gyümölcsözőbbé váltak.

Pénzügyi stabilitás és a kisebb csapatok hátránya

Horner szerint a szabályozás legnagyobb érdeme, hogy kiszámíthatóbbá tette a csapatok működését. A Force India 2018-as csődeljárása óta nem történt újabb hasonló eset, és a Haas vagy a Williams is stabilabb üzleti értékké vált. A korábbi "lyukas vödör"-szisztémában a csapatok gyakran többet költöttek, mint amennyiük volt, ami gyakori csődökhöz vezetett.

Ugyanakkor James Vowles, a Williams csapatfőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszer inkább az élcsapatoknak kedvez. A Red Bull, a Mercedes és a Ferrari már a költségplafon előtt jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre, így a jelenlegi keret nagyobb részét fordíthatják közvetlen versenyzési célokra, míg a kisebb istállóknak befektetéseket kell finanszírozniuk a plafonon belül.

A pénzügyi osztályok szerepének növekedése

A Red Bull távozása előtt a pénzügyi osztály létszáma elérte a tervezőiroda méretét, ami jól mutatja a sportágban a pénzügyi szabályok és a pályás teljesítmény összefonódását. Horner szerint a költségplafon miatt már nincs luxus a felesleges alkatrészgyártásra, így a csapatoknak körültekintőbbnek kell lenniük.

"Valódi hatékonyságot hozott a vállalkozások működésébe, így a pénzügyi részlegek ma már legalább akkora szerepet játszanak a nagydíjak megnyerésében, mint a tervezőcsapatok" – zárta gondolatait a volt csapatfőnök, kiemelve a modern Formula–1 gazdasági oldalának fontosságát.